Munka-ötletek

A munka nélküli embereknek azt szokták mondani, indítsonak vállalkozást. A sikeres vállalkozás egyik alapfeltétele a jó ötlet. Ha olyan ötletet, munkalehetőséget keresel, amely szinte pénz nélkül elkezdhető, még akkor is, ha nincs semmilyen gazdaségi épületed, nincsenek munkagépeid, jó helyen jársz. Ha szeretnél olyan munkaötletről is olvasni, amelyek nem kerülnek fel a blogra, rendeld meg az Új vállalkozási ötletek e-mail levelet. A levél ingyenes. Mindössze annyira van szükség, hogy elküldesz egy levelet a címemre. A címem: miksa.beer@gmail.com. A tárgy mezőbe írd be: új munkaötletek.

2016. február 5., péntek

Falfestmény


Ma egy régi, de ismét felvirágzását élő munkáról szeretnék beszélni. A falfestménynek több tipusa van, amelyek elsősorban a munkafolyamatban térnek el egymástól. A balkáni népek templomai telis teli vannak freskókkal. Több keresztény templomokban és közintézményeken is fellelhető ez a technika. A freskó technika nehezebb, munkaigényesebb, de tartósabb. A régi mesterek ismertek olyan festékkeverési fifikákat, amivel olyan festékekeket kaptak, amelyekkel száraz falfestási technikával is tartós kép volt készíthető. Ma már ilyen jó minőségű festékek készen is kahatók valamennyi festékboltban.

Nagyapáti Kukac Péter, az ismert naívfestő (akinek a róla készült francia filmmel ellentétben semmi köze nem volt Kanizsához, hisz Topolyán született, élt és itt is halt meg, fiatalon 1944 február 7-én), akit egyébként elszigetetltsége ellenére  a falusi festészet és a regionális realizmus előfutárának tartanak, néhány üveg pálinkáért festett Topolyán, Bajsán és a környező falvakban a házak tiszta-szobájának vagy folyosójának falára tájképet, vendégváró képet, vagy a ház tulajdonosa és családtagjairól készült képet. Középiskolás koromban a szabadkai gimnázium néhány más tanulójával közösen magam is kipróbáltam a Topolya Község Mali Losinji tengerparti nyaralójának külső falain a száraz hechnikát. Az épület azután valóságos turista látványosság lett a kisvárosban. Később találkoztam olyan belső és külső falfestményekkel, amelyeket Straub József topolyai festő és az általa vezetett topolyai kirakatrendező csapat képeivel díszítettek. Ez a csapat egyébként Magyarországon is több kirakatrendezői versenyt nyert. Utánna az 1960-as évek végétől már szinte minden élelmiszerbolt, kisvendéglő és más épület belső, időnként a külső falára is került ilyen díszítő elem, de ezek a legtöbbször nagyon reklámkép ízűek voltak. Amikor elindult útjáról az első Tanyaszínház, a kavillói ősbemutató akkor valóságos nemzetközi, többnapos kulturális rendezvény volt, amelyre Budapestől Belgrádig jöttek vendégek. A zenei és színházi programok mellett a jugoszláviai és magyarországi festők is bemutatkoztak a falusiaknak: Több tíz ház falára került falfestmény. A rengeteg képből tudtommal ma már csak egy maradt meg, a palicsi Török István egyik képe. A külső falfestmények közül meg szeretném még említeni Szőke Ottó topoylai karikaturista és festő képét a város központjában (azóta sajnos lefestették), amikor úgy tünt, hogy a valamikor a házak díszítéséről ismert kisváros újra elindul azon az úton, aminek a lényege, hogy a hatalmas szürke falakat képekkel tegyék emberbarátibbá.

A nagy sós vizen túl, Amerikában az utóbbi 1-2 évtizedben ismét nagyon divatos a házak, lakások falát falfestménnyel díszíteni. A legtöbbször a gyerekszobába, vagy az érkező babának előkészített szoba falára kerülnek ilyen képek, de nem ritka a nappali, előszoba vagy az ebédlő falát díszítő falfestmény sem. A divat már évek óta az oceán itteni partján is hódít.

A száraz falfestési technika rendkívül egyszerű, az emberek nagy többsége meg is tudná csinálni, de csak nagyon kevesen vállalkoznak rá. Éppen ez ad szinte felmérhetetlenül nagy teret azoknak, akik ezzel szeretnének foglalkozni. Kezdetben talán a saját lakásukban, házukban kellene kipróbálni magukat. Ezek a képek egyébként a saját vállalkozásuk reklámképei is lehetnek egyben.

A munkához a legjobb minőségű festéket kell megvenni, különösen, ha külső képről van szó. Mindig ügyeljünk arra, hogy vizálló festéket vegyünk (a vízzel oldódó festékek között is van ilyen). A falat portalanítani kell és el kell tüntetni a repedéseket, lyukakat. Közben készítsük el a mintát. Ez lehet egy képeslap, rajzfilmek egyes jelenetét ábrázoló kép, vagy saját rajz is. A képre rajzoljunk négyzethálót. A felosztásnál ügyeljünk arra, hogy semmiképpen se csináljunk túl sok, mondjuk 100-nál több négyzetet tartalmazó hálót, mert az nagyon lelassítja a munkát. A négyzetek száma és a felosztás a kép nagyságától és alakjától függ, de a legjobb a 15-45 négyzetet tartalmazó háló. Itt még aránylag jól vezet bennünket a négyzet segédvonala, de a  részletek átvitele nem vesz el sok időt. Azután a kiválasztott falfelületen vízszintesen és függőlegesen is ugyanannyi számú négyzettel csináljunk négyzethálót, mint  a kiválasztott képen. A tervezett kép felületén kivül verjünk apró szögeket a tervezett háló vonalainak indulópontjaiként a falba és a megfelelő szögeket vékony zsineggel kössük össze. A munka végén ezeket a szögeket kihúzzuk a falból és eltüntetjük a nyomaikat.

A munka kezdetén a kép hátterét képező részeket festjük fel. Ha a képet gondolatban egymásra rakott fólialapokra festett szeletekként képzeljük el, akkor a legtávolabbi szelettől indulunk és mindig eggyel közelebb lépünk. Végül a hozzánk legközelebb levő részletek kerülnek festésre. Vigyázzunk arra, hogy a segédvonalakat képező négyzetháló zsinegei alatt is festjük meg a képet. Ezért jó, ha a zsineg egy kicsit, kb 1 centire eláll a faltól. A festék, különösen ha a fal száraz és vízben oldódó festéket használunk (én ezt ajánlom, mert a legkönnyebb dolgozni vele), gyorsan szárad. Ha mégis egymás után más-más színnel kell egymás melett dolgoznunk, nem árt meg, ha várunk egy kicsit, mert a festék könnyen összefolyhat. Ez pedig csak akkor jó, ha éppen ezt akartuk elérni.

Láttam már Rippl-Rónai stílusában készült képeket is. Ezeket könnyebb festeni, mert az egyes felületeket rajzszerűen fekete keretvonalak választják el egymástól. De nekem mutatósabbak a festményszerű képek, ahol a színárnyalatokkal, árnyékokkal nagyon szépen lehet játszani. Ki-ki stilusa vagy a megrendelő akarata szerint játszhat ezzel.


Ha már vannak kész munkáid, mutasd be az interneten, mutasd meg a barátaidnak, a helyi lapok újságíróinak. Akár az építészeti és belsőépítészeti szaklapokban is megjelenhetsz. Nincs szükség fizetett reklámra, az ilyen munkáról az újságírók inkább riportot készítenek. Amikor üzletbe, vendéglőbe jársz, nézd meg a falakat. Gondold el, hogy hova milyen festmény illene. Készítsd el ezeket a javasolt képeket és hagyj ott egy példányt a tulajdonosnak a javaslatoddal. Írd rá, hogy mennyi idő alatt tudnád a képet elkészíteni és hogy mennyiért végeznéd el a munkát. Van aki dömpingárért dolgozik és olyanok is, akik festőművészi árat kérnek a munkájukért. Én a középutat javaslom. Az árat rendszerint négyzetméterre szabják meg és 10.000 és 40.000 forint között mozog négyzetméterenként. A gyermekszoba és a belső képek az olcsóbbak, a külső képek, nehezen hozzáférhető, mondjuk magasban levő képek, menyezetképek a drágábbak.  Ha jól dolgozol, csak a fényképtapéta lehet a konkurensed. Annak árával senki, te sem tudsz versenyezni. De a szépet kedvelő emberek mind többen választják majd a falfestményt az olcsó (általában Kinából érkező) fényképtapéták helyett.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ide írhatod a véleményedet. Előre is köszönöm.