Munka-ötletek

A munka nélküli embereknek azt szokták mondani, indítsonak vállalkozást. A sikeres vállalkozás egyik alapfeltétele a jó ötlet. Ha olyan ötletet, munkalehetőséget keresel, amely szinte pénz nélkül elkezdhető, még akkor is, ha nincs semmilyen gazdaségi épületed, nincsenek munkagépeid, jó helyen jársz. Ha szeretnél olyan munkaötletről is olvasni, amelyek nem kerülnek fel a blogra, rendeld meg az Új vállalkozási ötletek e-mail levelet. A levél ingyenes. Mindössze annyira van szükség, hogy elküldesz egy levelet a címemre. A címem: miksa.beer@gmail.com. A tárgy mezőbe írd be: új munkaötletek.

2016. január 25., hétfő

Készíts emléktárgyat


Egy-egy emléktárgy készítéséről más ötleteknél már szó volt. Pontosabban akkor arról volt szó, hogy az általad készített termék emléktárgy is lehet. Most erről kisé bővebben szeretnék beszélni.

Az emléktárgy készítés gondolatával akkor kezdtem el foglalkozni, amikor rádöbbentem három dologra:
  1. Milyen sok idegenforgalmi objektumnak, hotelnek, kirándulóhelynek, de sok esetben még kisebb településnek nincs saját emléktárgya. Ez a jelenség elsősorban a falusi turizmus objektumaira jellemző.
  2. Mennyire egyforma, ötlettelen ajándéktárgyakat kínálnak a különböző hotelek, idegenforgalmi városok. Már vagy egy fióknyi feliratozott golyóstollam, öngyujtóm van. Ugyanakkor nagyon sok objektumnak még csak képeslapja sincs önmagáról.
  3. Az emléktárgyak milyen nagy hányada készül Kinában, Bankogban, vagy más termelési központokban. Ezek az ajándéktárgyak minden helyi jellegzetességet nélkülöznek, egyformák, ötlettelenek. Ki tudja hány városban láttam már az oldalán két vödörrel elnagyolt faragással készített szamár fa szobrocskát, az egyébként szépen kicsiszolt fa papírvágó kést vagy a nyakát nyujtó gólyát. A legtöbb ilyen munkának az alján ott a felirat: Made in China, vagy valami hasonló. Ezt a szörnyű képet csak a jórészt helyi vagy környékbeli szitanyomók és textilfestők enyhitik, bár itt is gyakran abba a hibába esnek, hogy a helyi motivumok helyett inkább valamilyen angol szöveggel díszítik a terméküket.


Mi lehet emléktárgy? Majdnem minden. Közhasználati tárgy, de disztárgy is, amit a vendég szivesen visz haza, önmagának vagy ajándékba. Mivel az útról hazaérkezők szokás szerint szinte mindenkinek visznek emléktárgyat, ezért az olcsó emléktárgyaknak van inkább keletje, de egy-egy jól sikerült drágább termék is könnyen vevőre talál. Amerikában természetes, hogy még a kisebb báraknak is saját emlék-gyufájuk van. Ezek papír alapon készült gyufák, amit például a horvátorszégi, rijekai Parafinka gyárt. Lehet egyszerű, üres lappal készült gyufát is rendelni, azután szitanyomással rányomtatni az objektum helyét, telefonszámát, szlogenjét és máris kész az emléktárgy. (Az amerikai vendéglátóhelyek ezt ingyen osztogatják és hatalmas mennyiség készül belöle). Egy dél szerbiai fiatal vállalkozó, mivel nem tudott ilyen gyufát megrendelni, A helyi nyomdában méretre vágott öntapadós cimkéket rendelt hotelek, idegenforgalmi városok képével. Azt a piacon vett legegyszerűbb gyufásdobozra ragasztotta, majd azzal kőrbejárva a hoteleket, vendéglőket, emléktárgy boltokat, sőt még a kis kocsmákat is. Rendszerint kap rendelést ilyen emléktárgy-gyufa készítésére. Azután a nyomdában megrendeli az adott mennyiségű cimkét, egy-két napot cimkeragasztással tölt a család és már szállítja is a terméket.

Említést érdemel a Topolya melletti Pannónia kis település ötlete is. ( Pannóniát1964-ben a franciák az év városának választották, pedig a valamikor faluból ma már csak az egyik kastély maradt fenn, amit modern házak tömege vesz körül, de még mindig gyönyörű a hatalmas park és parkerdő, szép a rengeteg kültéri mozaik és szobor). A település önkormányzata az egyik paprikamalomban rendszeresen megrendel adott mennyiségú kiválló minőségű piros törökpaprik csomagot, azzal, hogy a szokásos felirat helyett több nyelven az „Emlék Pannóniáról” felirat kerüljön a csomagolásra. A csomagot természetesen egy kis felárral értékesítik a helyi emléktárgy boltban vagy a hotelban és a vendéglőnek átalakított kastályban, de ez a vásárlókat egyáltalán nem érdekli. A mesés népviseletről ismert bácskai falu, Bácskertes lakosainak ötlete a drága emléktárgyak kategóriájába tartozik: Népviseleti ruhába öltöztetett baba...

Kollégáimmal mi valamikor települések térképeit készítettük el. A térképen feltüntettük a reklámozó cég helyét, a hátlapon pedig a cég reklám bannerének biztosítottunk helyet. A térképeket azután a vállalkozók osztogatták, de a helyi könyvesboltban a helyiek és a tursiták is szivesen vásárolták meg. Másik jól jövedelmező ötletünk az idegenforgalmi újság volt. A tartalomban az szerepelt, amit a helyi megrendelő reklámozni akart és amire az ide látogató turistának szüksége volt. Alkalmi eseményekre (Újévvárás, falunap, nagy rendezvények, fesztiválok) az újság belső tartalma szinte teljesen azonos volt minden megrendelő esetében és csak az első oldalon cserélődtek az írások, amelyben az adott megrendelőt mutattuk be.

Jómagam könyveket írtam az évfordulóra készülő településekről, vállalatokról, civil szervezetekről. A könyvek anyagát felkináltam a potenciális megrendelőnek, aki még a szükséges anyag, könyvíráshoz szükséges dokumentumok összeszedésében is segédkezett. Szerződést kötöttünk, átutalták a pénzt, én pedig szállítottam a kéziratot a megrendelő által megbízott nyomdába. Egy időben hasonló témával kapcsolatban minikönyveket is készítettem. A legtöbb 4 X 6 centiméteres könyvekbe 3-10 újságírói flekknyi anyag fért. Témától függően 5-50 kis képet is beillesztettünk. A könyvet 30-100 oldalasra terveztük, a könyvkötéssel pedig ügyes kezű kézi könyvkötőket bízott meg a nyomda. A legtöbbször az 1000–2000-es példányszámot a gyüjtők és a gyüjtők szövetségei még a könyv megjelenése előtt megvásárolták.

A  magyarországi györkényiek (és nem csak ők) helyi ételek szakácskönyvét árulták emléktárgyként. Egy vajdasági városban a helyi nagy húsüzem pástétomaival készített ételek szakácskönyve volt emléktárgy. Topolyán újranyomták az 50-100 éves képeslapokat. Egy környékbeli kis faluban pedig a helyi és környékbeli erotikus magyar népmesék gyüjteményét kinálták emléktárgyként az erre járó vándornak.

Egy ismerősöm a helyi horgoló és hímző asszonyoktól vásárol kisebb csipke és himzett alátéteket, pohártakarókat. A terméket sötét színű vastagabb kartonra teszi, aminek az alján feltünteti a készítő nevét, a saját telefonszámát és az „Emlék Topolyáról” feliratot. De ilyen terméket már készített Palics, Szabadka, Dubrovnik, Split, Pag, sőt Athen felirattal is. Egy másik ismerősöm egyedi söralátéteket, autó illatosítókat, könyvjelzőket árul. Mindezeket a helyi nyomdában készítetti el. A helyi emléktárgyként legyártott hűtőszekrény-mágnesről, nyakkendőről, kulcstartóról ne is beszéljünk. Valamennyi lényege, hogy az emléktárgyat, vagy annak egyes elemeit készen meg lehet venni, azután csak finalizálni kell az ötlet szerint.


Emléktárgyat eladhatunk az idegenforgalmi és vendéglátóipari objektumoknak. Ilyenkor a mintával kőrbe kell járni a potenciális vásárlókat és fel kell kinálni a terméket. Más termékek eladásával a hotelekben, idegenforgalmi városokban levő emléktárgy boltokat kell megbízni. Autóillatosítót a benzinkutak értékesítenek első sorban, de itt az igazi jövedelmet nem az emléktárgy eladása jelenti, hanem az azon szereplő reklám ára. Ilyen, de akár más termékeket szinte minden vállalatnak fel lehet kinálni. Általában nagyobb ünnepek, Újév előtt, vállalati évfordulók kapcsán rendelnek a cégek emléktárgyat, de a nagy és eredményes vállalatoknál szinte mindig van ilyen emléktárgy, amivel az alkalmi vendégeknek, újságíróknak kedveskednek. Nem könnyű munka, de ha van egy-egy jó ötleted, vagy hajlandó vagy egy már meglévő ötletet „újrahasznosítani”, örök életedre lesz munkád.
 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ide írhatod a véleményedet. Előre is köszönöm.